Keleti Bakony

Keleti Bakony - Székesfehérvár

Tatabánya és környéke

Komárom-Esztergom megye mai székhelyének neve 1902. szeptember 16-án került a helységnévtárba, akkor még csak egy kisközséget jelölve. A város ma a térség szellemi, kulturális és gazdasági központja.

A városba érkezőknek először a Kő-hegyen felállított hatalmas Turulmadár-szobor tűnik fel. Ez arra emlékeztet, hogy a legenda szerint itt zajlott a honfoglalás egyik jelentős csatája.
Az egykori bányaváros emlékeit őrzi a Szabadtéri Bányászati Múzeum. A Tatabányai Múzeumban is vannak bányászattal kapcsolatos tárgyak, dokumentumok – a város múltját bemutató helytörténeti kiállítás mellett. Az itteni természeti értékek közül a legnevezetesebb a Kő-hegyen lévő Szelim-barlang, ahová tanösvény vezeti az érdeklődőket.

Tatabánya és környéke

Székesfehérvár és környéke

Székesfehérvár az ország egyik legrégibb, leggazdagabb történelmű városa, a középkorban a magyar királyok koronázó és temetkezési helye. Ma is Fejér megye kulturális és gazdasági központja.

Székesfehérvár a Dunántúl második legnagyobb kiterjedésű települése. Fejér megye székhelye, kulturális és gazdasági központja. Itt él a megye lakosságának közel 40 százaléka. A megyeszékhely egyben püspöki székhely is. A Nemzeti Emlékhely mellett a középkori alapokra épült barokk város nevezetes műemléki – többek között – a püspöki székesegyház, a püspöki palota, a ciszterci templom és rendház, a jezsuita templom, a Zichy-palota, a városháza, és igazi különlegesség a romantikus lovagvárak mintájára épült Bory-vár.

Székesfehérvár és környéke

Eger és környéke

Az elmúlt hétvégén lenyomtunk egy hosszú hétvégét Egerben. Jó vicc, mert csak beugrók voltunk. Egy pár lemondta, és mehettünk helyettük mi. Tavaly is így volt. Lassan már beiktatom állandó programnak

Furcsa egy város, nagyon szeretjük. Valami megfog az összetettségében, a belvárosban, a nyugodtságban. Tavaly leginkább Egerben voltunk, felfedeztünk minden lényeges helyszínt. Idén sokat utaztunk, bejártuk Miskolcot, Miskolc-Tapolcát, megnéztünk rengeteg várat, voltunk barlanglakásban, mindezt Eger környékén.

Az idő annyira nem kedvezett, sőt még olyan apró jég is volt, mint a hó. Izgalmas utazások voltak, egészen Szerencsig. A távolabbi látnivalókat majd ősszel még bepótjuk, egy kicsit más fix helyszínnel.

A kirándulásunk anyagát itt megtekinthetitek. Eger és környéke

Nagyvázsony

A festői környezetben fekvő település a törökverő Kinizsi Pál egykori váráról ismert, amelynek lakótornyában ma múzeum található. A nagyvázsonyi pálos kolostorrom, a szabadtéri néprajzi múzeum az egykori építészet örökségét idézi.

A községet először 1233-ban említi oklevél, amely nevét a Váson nemzetségről kapta.
A család 1472-ben kihalt, ekkor Mátyás király a birtokot kedvenc hívének, a fekete sereg parancsnokának, molnárlegényből lett vezérének, a legendás erejű törökverő hősnek, Kinizsi Pálnak adományozta. Kinizsi építtette ki lakókastéllyá.
A török korban Nagyvázsony végvárnak számított. Az 1700-as években urasági börtönként működött, később pálinkafőzőnek alakították át, míg végül kiöregedett cselédek lakhelyéül szolgált.

A XIX. századra a lakótorony körüli épületek összedőltek. A Kinizsi vár feltárása 1954-ben kezdődött meg. Az ódon falak között nyaranta turistalátványosságnak számító várjátékokat, lovagi tornákat rendeznek.

A településen ma romjaiban álló egykori pálos kolostort és a templomot Kinizsi Pál a győztes kenyérmezei csata zsákmányából építtette az 1480-as évek közepén.
A környék utolsó földbirtokosainak, a Zichyeknek a XVIII. században épült kastélya ma is áll, 12 hektáros védett ősparkjának ritkaságai a 32 méter magas, 200 éves famatuzsálemek.

Nagyvázsony és környéke paraszti világának emlékeit szabadtéri néprajzi múzeum őrzi, ahol a kiállítások mellett régi mesterségek szerszámait, termékeit is bemutatják.

A falu irodalomtörténeti emléke, hogy itt volt lelkész Édes Gergely költő, és az ő vendégeként 1798-ban több hónapot töltött itt Csokonai Vitéz Mihály.

Nagyvázsony