Kőszeg és Szombathely környéke

Kőszeg

A közel 12 ezer lakosú, szubalpin klímájú kisváros az Alpok lábánál fekszik. A Kőszegi-hegység lábánál, a Gyöngyös-patak völgyében fekvő település és környéke a VI-VII. század óta lakott terület, a XIV. századtól szabad királyi városi rangot kapott.
A XIII. században épített vár nevét Jurisics Miklós várkapitányról kapta, aki a lakosság segítségével 1532-ben sikerrel tartóztatta fel a Bécs ellen vonuló török seregeket.
Céhes ipara, kereskedelme, szőlő- és bortermelése, iskolái nagy múltra tekintenek vissza. A mai napig is több helyen látható városfalon belüli középkori városmagot elkerülték a történelem viharai, így a Jurisics téren és a környező utcákban található házak megőrizték eredeti formájukat.
Jelentősebb műemlékek: Jurisics-vár, múzeum; Öregbástya; Városháza; Tábornokház; Arany Egyszarvú Patikamúzeum; Szt. Jakab templom; Szt. Imre-templom; Jézus Szíve Plébániatemplom; Zsinagóga; Evangélikus templom; Kálvária-templom.
További látnivalók: Chernel-kert Arborétum és Emlékmúzeum; Postamúzeum; Marcipán Múzeum; Natúrbolt, Gyógy- és Fűszernövénykert; Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont; Borok Háza; valamint a Kőszegi Kerékpárcentrum.
Kirándulóhelyek: Csónakázótó, Királyvölgy, Kálvária (Kálvária-templom, Trianoni kereszt), Ó-ház kilátó (605 m), Hétforrás, Stájer-házak Erdészeti Múzeum és Erdei Iskola, Írottkő-kilátó (883 m), Szent Vid Kápolna, Cáki borospincék, bozsoki Sibrik Kastélypark, valamint a kőszegszerdahelyi műemlék vízimalom.
Színházi előadások a Kőszegi Várszínházban június 1-től augusztus 31-ig.
További információ: www.koszeg.hu; www.naturpark.hu

Hősök kapuja

Városház utca a Hősök kapujánál végződik. A kapu tornyát 1932-ben, a török ostrom 400. évfordulóján építették eklektikus stílusban, Opaterny Flóris tervei alapján.
A Hősök kapujának helyén a XIV. században emelt, ún. Alsó-kaputorony állt, amelyet 1880-ban bontottak le. A régi torony a mostaninál lényegesen zömökebb volt, s tömegével kitűnően illeszkedett a tér léptékéhez.
A mai Hősök tornyában 1977 óta ismét múzeum működik, a Jurisics Miklós Múzeum állandó kiállításokra, valamint időszaki kiállításokra alkalmas termei találhatók itt. Legfelsőbb terméből ki lehet lépni a torony külső panorámafolyosójára.
Nagyobb ünnepeken ma is megszólal az alkalmi toronyzene erről az erkélyfolyosóról.

A város legnevezetesebb műemléke a vár, amely korábban sem csak védelmi, hanem – uradalmi központként – reprezentatív célokat is szolgált, ma számtalan rendezvény helyszíne.

Kőszeg óvárosa

A város alapításának idejét (1263-1274) és az alapító személyeket (a Héder nemzetség Volfer ágából kivált Kőszegi család két tagja, II. Henrik és Iván nevű fia) jól ismerjük. Ide érkezésükkor már állt a Kwszug nevet viselő Felsővár az Óház-tetőn. A Kőszegi grófok azonban a hegység lábánál, a Gyöngyös-völgyben építették fel székhelyüket, erődítményüket, mely az Alsóvár nevet kapta. A várost magát Kőszegnek hívták. Uraik német telepeseket hívtak be. A város ma is élő német neve: Güns.
A Kőszegiek uralmának (Anjou) Károly Róbert vetett véget 1327-ben, s rá egy évre királyi város lett a település. Az Anjou uralkodók alatt megerősítették a város védelmi rendszerét, kialakult a kettős városszerkezet, megszilárdult a város birtokhatára, a település bekapcsolódhatott a távolsági borkereskedelembe, jelentős kézműves és kereskedőréteg született.
1392-ben Garai Miklós nádor lett a 13 falut és a várost magába foglaló váruradalom birtokosa. Ő kezdeményezte a Szent Jakab-templom újjáépítését. A Garai korszak után, III. Frigyes uralkodása alatt került az uradalom, a vár és a város a Habsburgok kezére mintegy 200 esztendőre (1445-1648). Csak Mátyás királynak sikerült e zálogból rövid 7 évre (1483-1490) – Nyugat-Magyarországgal együtt – Kőszeget is visszavenni. Az 1491-es pozsonyi béke azonban visszaállította Kőszeg zálogstátusát.

A Jurisics-vár bejárata

A város legmarkánsabb történelmi szerepét az 1532. év török elleni harcaiban játszotta. Ezt követően még erősebb védelmi rendszer épült, és a város számos kiváltságot kapott. Két országos vásárt is tartott.
A megerősödött polgárság a reformáció híve lett. A vár és a város bizonyos értelemben elkülönült, hisz például a vár birtokosai (Nádasdy Tamás és Széchyné Forgách Margit) a rendi felkelések oldalára álltak, a város pedig – Bécs bosszújától félve – ellenállt.
A magyar rendi országgyűlés kérésére III. Ferdinánd 1648-ban a szabad királyi városok közé emelte Kőszeget. A felerészt német, illetve magyar ajkú város részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben. Bécs nem alkalmazott retorziót, de elérte a jezsuiták letelepítését. Ez a rend hívta életre 1677-ben a katolikus gimnáziumot.

Előadás a várszínházban

A vár és az uradalom 1695-ben az Esterházyak hercegi ágának birtokába került, s ott is maradt 1931-ig. Kőszeg a Rákóczi-szabadságharcban (1703-1711) a kuruc hadvezetés egyik legfontosabb erősségévé vált. A bukás utáni időszakban hosszú, békés fejlődés zajlott. Számos polgári és közintézmény létesült, fellendült a céhes ipar, terjedt a barokk ízlésvilág, melynek szellemében átépítették a várat és számos polgári házat.
A város létfontosságú bortermelő gazdálkodását a XX. század eleji filoxérajárvány tönkretette, a századfordulón mégis jelentős mértékben fejlődtek az idegenforgalmi szolgáltatások, hisz a Kőszegi-hegység fontos turisztikai célponttá vált.

Szüreti felvonulás

A város az I. világháború utáni trianoni békeszerződés következtében elvesztette vonzáskörét és piacai legnagyobb részét. Bár a II. világháború bombázásai megkímélték, az államhatárok lezárásával 1949-től intézményrendszerét visszafejlesztették. Számottevő ipar telepítésére nem is gondolhatott, néhány könnyűipari üzem működött csupán. A határátkelő építésével fellendült viszont az idegenforgalom, nagy lett a belföldi turizmus, és az 1970-es évektől az osztrák bevásárló turizmus. Fejlett kiskereskedelmi és idegenforgalmi hálózat (vendéglők, szállodák, borozók stb.) alakult ki.
A város az építészeti örökség megőrzéséért 1978-ban Hild-díjat kapott.
A település megközelíthető közúton: a 87-es főúton; vasúton: a Szombathely-Kőszeg vonalon.

Térkép

Névjegy
Település: Kőszeg
Település rangja: város
Lakosok száma: 12 000
Telefon körzetszám: 94
Irányítószám: 9730

Városháza

A XIV-XV. századi gótikus eredetű épület szinte minden későbbi stílus hatását viseli, a homlokzat címeres festései például 1712-ből valók. Ám funkciója nem változott: a mai Magyarország legrégibb városházája.

A Városháza címerképes homlokzata

A gótikus kor emlékét a földszinti orrtagozatos résablakok őrzik. A XVI-XVII. században, egészen pontosan 1597-1668 között reneszánsz oromfalat emeltek, a főhomlokzatot sgraffitovakolattal díszítették.
Barokk épületszárny és íves árkádsor épült az 1730-as években a keresztszárny emeletén. Klasszicista stílusú a XIX. századi kapubejárat. A homlokzat alakos festései a XX. század közepén készültek. Ezek Szent Istvánt uralkodói díszben, illetve Patrona Hungariaet, azaz Magyarország Nagyasszonyát a gyermek Jézussal ábrázolják. A címerképeken pedig Jurisics Miklós, Magyarország és Kőszeg címere látható. Belül gazdag stukkódíszek és míves nyílászárók gazdagítják az épületet.
A városháza épülete a mindenkori polgári önkormányzat adminisztratív központja volt, emellett 1849-ig a törvénykezés színhelye is.

Névjegy
Megnevezés: Városháza, Kőszeg
Cím: Kőszeg, Jurisics tér 8.
Telefon: 94/562-510
Fax: 94/562-535
Nyitva tartás: H-Cs 7.30-16, P 7.30-13.30
E-mail: titkarsag@koszeg.hu

Öregtorony vagy Zwinger

A város legrégibb és legnagyobb bástyája, az Öregtorony vagy Zwinger. Az egykori városfal délnyugati sarokbástyájának épült a XI. században, majd a XV. században gótikus stílusban átalakították.

A Zwinger 900 éve épült

Mai formáját is az Anjou-kori (1301-1386) nagy építkezések idején kapta. A mindig fedett bástyán a tűzfegyverek elterjedése után szűk kis lőréseket törtek.
Az Öregtorony ma múzeumi kiállítóhely. Két állandó kiállítása: A honfoglaló magyarok viselete és fegyverzete; és a Bőrdíszművek.

Névjegy
Megnevezés: Öregtorony vagy Zwinger, Kőszeg
Cím: Kőszeg, Chernel u. 16.
Telefon: 94/360-240
Fax: 94/360-156
Nyitva tartás: K-V 10-13.30
KAPCSOLAT~: Jurisics Miklós Vármúzeum
E-mail: muzeum.koszeg@axelero.hu

Jézus Szíve-templom

A neogótikus templom 1892-1894 között épült Ludwig Schöne tervei alapján. Az egyedi megoldásokat is rejtő épület 57 méteres tornyával és impozáns méreteivel ma is a város legnagyobb épülete.

A neogótikus épület tornya 57 méterre magasodik

Az építmény uralja a teret, amelynek optikai tengelyébe, de emelkedőre helyezték. A bejárati homlokzat feletti tornyot két fiatorony erősíti, szentélye sokszögzáródású. A háromhajós csarnoktemplom kereszthajója csonka maradt.
A belső festés Otto Kott műve: a teret úgynevezett polikrom mennyezet-, fal- és oszlopfestés díszíti. Orgonája rendkívül értékes. Számos középkori és barokk kegytárgyat őriznek itt.
A templom napközben általában nyitva van.

A templom színes, festett üvegablakai újszövetségi jeleneteket ábrázolnak, illetve az Árpád-házi szentek, Szent István, Szent László, Szent Imre, Boldog Gizella, Szent Erzsébet és Szent Margit alakját idézik meg.
A bejárat felett tört mellvédfalas karzat található. Felújított orgonája 1894-ben készült a Rieger testvéreknél. A 21 változatos, kétmanuálos hangszer a gyár korai alkotásai közé tartozik, rendkívüli értéket képvisel. Az oltárokat Bécsben és Tirolban faragták.
A templomban számos, korábban a Szent Jakab-templomhoz tartozó, középkori és barokk ötvösmunka található, különösen értékes két, 1421-ből és 1486-ból származó kehely. Az utóbbi gótikus aranyozott ezüstkehely, különlegessége a szárán levő gomb (nódusz) kápolnás díszítése. A kupa kosara áttört, liliomos kialakítású. A talprészen Szent Dorottya alakja látható. A kehely Wolfgang Haiden munkája.
Nagyon szép kegytárgy a XV. század második feléből származó aranyozott ezüst úrmutató, amely a torony alakú gótikus monstranciáknak szép példája. Itt őrzik az ún. Bezerédj-kazulát, a Bezerédjné Bottka Mária által 1708-ban hímzett miseruhát.

Arany Egyszarvú Patikamúzeum

A jezsuiták barokk patikájának bútorremekeit laikus mesterek készítették 1735-44 között. Ma ezek, illetve a megye más patikáinak remekbeszabott bútorai és patikatörténeti kiállítás látható itt.

A bútort jezsuita szerzetesek készítették

A jezsuiták római mintalapok alapján, osztrák és olasz barokk stílusban készítették a berendezést. A tölgy-, dió- és hársfából készült bútorzatot igényes barokk festmények díszítik.

A jezsuita patikát 1777-ben Svalla Mátyás patikus vásárolta meg a berendezéssel együtt. Ma múzeum – állandó kiállításon mutatják be a nyugat-dunántúli patikák történetét.

Névjegy
Megnevezés: Arany Egyszarvú Patikamúzeum, Kőszeg
Cím: Kőszeg, Jurisics tér 11.
Telefon: 94/360-337
Fax: 94/360-156
Kapcsolattartó: Révész József
Nyitva tartás: K-V 10-17
E-mail: muzeumkoszeg@axelero.hu

Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház

Cím: 9730 Kőszeg, Rajnis u. 9.
Email: jurisics@koszeg.hu
Web: www.koszeg.hu
Tel: (94) 360-113 Fax: (94) 563-244
Nyitvatartás szezonban: K:-V:10-17h

Fekete Szerecseny Patikamúzeum

Cím: 9730 Kőszeg, Rákóczi u. 3.
Web: www.savariamuseum.hu
Tel: (94) 360-980
Gyermek kedvezmény: 6 év alatt
Csoportos kedvezmény: 100 HUF 15 fő felett
Diákkedvezmény: 50 %
Katona kedvezmény: 50 %
Nyugdíjas kedvezmény: 50 %
Nyitvatartás szezonban: bejelentkezés alapján
Belépő: 360 HUF

Arany Egyszarvú Patikamúzeum

Cím: 9730 Kőszeg, Jurisics tér 11.
Web: www.savariamuseum.hu
Tel: (94) 360-337
Csoportos kedvezmény: 100 HUF 15 fő felett
Diákkedvezmény: 50 %
Katona kedvezmény: 50 %
Nyugdíjas kedvezmény: 50 %
Gyermek kedvezmény: 100 % 6 év alatt
Nyitvatartás szezonban: K:-V: 10-17h
Belépő: 360 HUF

Városi Múzeum – Vármúzeum

Cím: 9730 Kőszeg, Rajnis u. 9.
Email: muzeum.koszeg@t-online.hu
Web: www.savariamuseum.hu
Tel: (94) 360-240 Fax: (94) 360-156
Csoportos kedvezmény: 150 HUF 15 fő felett
Diákkedvezmény: 50 %
Katona kedvezmény: 50 %
Nyugdíjas kedvezmény: 50 %
Gyermek kedvezmény: 6 év alatt
Nyitvatartás szezonban: I.02.-XII.20.: K:-V: 10-17h
Belépő: 460 HUF

Velem

A 345 lakosú község a környék legismertebb üdülőfaluja.
A Kőszegi-hegység lábánál, festői környezetben elhelyezkedő település első okleveles említése 1279-ből származik. Közép-Európa egyik legismertebb régészeti lelőhelye a község fölött emelkedő Szent Vid-hegy. A hegyfokon messziről látható működő templom áll. Velem páratlan klimatikus adottságának köszönhetően a XIX. sz. végétől ismert nyaraló és kirándulóhely, teljes infrastruktúrával ellátott, tiszta levegője a légúti betegségek kiváló gyógyítója. A községben népi mesterségek hagyományait ápoló Alkotóház működik, melynek területén őrizték 1944. 12. 29. és 1945. 03. 19. között a magyar szent koronát. Velem határában megtekinthető egy működőképes műemlék vízimalom. Velemből indult az országos kék túra útvonala. A község az Írottkő Naturpark területén helyezkedik el és kerékpárút halad át.
Az egyik legismertebb és leglátogatottabb rendezvény az országos hírű októberi Gesztenye-ünnep.

Bük

A 3000 lakosú Bük nagyközség Vas megye északnyugati részén fekszik az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál. A mai nagyközség 1902-ben a lassan összeépülő három (Alsó-, Közép- és Felső) Bük egyesülésével jött létre.
Közép-Bük már az Árpád-házi királyok idejében létezett, itt épült a román kori műemléktemplom. Alsó- és Felső-Bük kisnemesi település volt. A nemesek meglévő épületei közül kiemelkedik a Felső-büki Nagy család által épített kastély és Kúria (ma panzió). E család legismertebb tagja volt Felsőbüki Nagy Pál, a híres országgyűlési szónok.
Bük nevét gyógyfürdője tette világhírűvé, mely egy szerencsés véletlennek köszönheti létét, az 1950-es évek végén kőolaj helyett melegvizet találtak a község határában. 1962 óta működik a fürdő, először csak idényjelleggel, ma már a szépen parkosított 15 ha területen 26 medence 5600 m2 vízfelülettel biztosít zavartalan fürdőzési lehetőséget a vendégeknek. Termálkútjai kitűnő gyógyhatású alkáli-hidrogén karbonátos gyógyvizet adnak, melynek hőmérséklete 55 °C-os, ezenkívül jelentős a fluorid, jodid és vastartalma. Fürdőkúra formájában reumás és ortopédiai betegségek, inhaláció formájában légúti hurutok gyógyítására alkalmazzák.
A település konyhái és speciális éttermei, a 18 lyukú golfpálya, a szabadtéri rendezvények és a zenei estek mind a vendégek szórakoztatását biztosítják. A község több mint 10000 szálláshellyel rendelkezik: az 5 csillagos szállodától, a kempingeken át a privát vendégszobákig. 2004-től üzemel a RADISSON S.A.S. működtetésében az 5 csillagos golfszálló. A környék 3 tava és a Répce folyó a horgászoknak, a dombokat borító erdők a vadászoknak és lovagolni vágyóknak nyújtanak kellemes élményt.

Szapáry-Kastély

Cím: 9737 Bük, Gyár u. 29.

Szeleste

Arborétum

Cím: 9622 Szeleste, Fenyő u. 7.
Tel: (95) 365-002

Szombathely

80 457 lakosú megyei jogú város. Vas megye székhelye, a Nyugat-Dunántúl egyik meghatározó települése.
Szombathely ókori elődjét Claudius császár alapította meg a Borostyánkő út mellett Kr. u. 50 körül. A III. század végén már Pannónia Prima székhelye, itt székelt a helytartó. A kereszténység terjedése is megérintette a települést: itt halt mártírhalált Szent Quirinius Siscia püspöke, és Savariában született Szent Márton, akinek kultusza ma is élő hagyomány.
A települést az írásos emlékek szerint a 14. század elején kapta meg a városi jogokat a győri püspökségtől, fejlődését vásárainak köszönhette – erre utal a neve is. A török időkben, a 16. század végén a fenyegetett Vasvárról hivatalosan is Szombathelyre került Vas vármegye központja. Az igazi fejlődést a 18. század második fele hozta meg, ekkor az újonnan létrehozott püspökség központja lett Szombathely. Ekkor épül fel Magyarország egyik legszebb barokk épületegyüttese. A 19. században a vasútépítés adott újabb lendületet a fejlődésnek. Bár az I. világháború békedöntései és a II. világháború pusztításai visszafogták a fejlődést, Szombathely a 20. század végére a régió kulturális, oktatási és kereskedelmi központja lett, megőrizve a római és középkori hagyományokat.
Főbb látnivalói: Romkert, Iseum, Megyeháza, Püspöki palota – Sala Terrena, Székesegyház, Papi szeminárium – Egyházmegyei Könyvtár, Eölbey-ház, Zsinagóga, Szent Erzsébet ferences templom, Szent Márton domonkos templom, Vasi Múzeumfalu, Csónakázó-tó, Kámoni Arborétum, Savaria Múzeum, Smidt Múzeum, Szombathelyi Képtár, Ferences kert – I. századi római erőd rekonstrukciója.
A város kiemelkedő rendezvénye a minden év augusztusában megrendezésre kerülő Savaria Történelmi Karnevál.
A város idegenforgalmi információs irodája: Tourinform Szombathely, Kossuth Lajos u. 1-3. (Városháza épületében).
Tel.: 36-94-514-451, Fax: 36-94-514-450,
e-mail: szombathely@tourinform.hu

A mai megyeszékhely elődje – a római birodalom tartományi székhelye -, Savaria emlékeit is őrzi a város, de a barokk korból szintén számtalan műemlék maradt fenn Szombathelyen.

Szombathelyi látkép

A város lakói méltó módon ápolják a római kori emlékeket, és arról is rendszeresen megemlékeznek, hogy a hagyomány szerint itt született a későbbi tours-i püspök, Szent Márton. Úgy tartják, Márton szülőházának alapjaira épült a mai Szent Márton-templom, melyben megépítették Szent Márton születési kápolnáját is.
Szombathely 1777 óta püspöki székhely, és ehhez illően nagyon sok keresztény műemlék található a városban. A püspöki palota épületében kapott helyet az egyháztörténeti múzeum és kincsestár. A püspöki székesegyházban több Maulbertsch-festmény látható, és őriznek itt egy Szent Márton-ereklyét is, melyet Tours érseke ajándékozott a szombathelyi püspökségnek. Művészettörténeti különlegesség a székesegyház Madonna-kápolnájában lévő, a Madonnát a gyermekkel ábrázoló szobor, Raffaello Romanelli carrarai márványból készült alkotása, mely Raffaello Santi világhírű Sixtusi Madonna-festménye alapján készült.

Napjaink egyik kiemelkedő eseménye: nemzetközi táncverseny

A város régi épületeinek jelentős része műemlék, és szinte minden házhoz kapcsolódik valami érdekes emlék, legendás történet.
Irodalomörténeti vonatkozása miatt nevetes a Bloom-ház: az épületen lévő angol és magyar nyelvű felirat arra hívja fel a figyelmet, James Joyce híres regényének, az Ullyssesnek a hőse, Leopold Bloom (Virág Lipót) szombathelyi származásúnak mondja magát. Erre emlékezve, miden év június 16-án – ahogy a világ számos városában – itt is megrendezik “Bloomsday” kulturális programjait.
Visszatérő rendezvény a városban a római időket idéző Savaria Történelmi Karnevál, a Szent Márton napjához kacsolódó egyhetes összművészeti fesztivál, és a nemzetközi táncverseny is.
A település megközelíthető kőzúton: a 86-os, a 87-es és az országhatár felől a 89-es főút; vonattal: a Budapest-Sopron-Szombathely, a Budapest-Székesfehérvár-Szombathely, a Hegyeshalom-Szombathely, a Nagykanizsa-Szombathely, a Kőszeg-Szombathely és a Szentgotthárd-Szombathely vonalakon.

Folytatás…

Történelem

Szent Márton

Névjegy
Település: Szombathely
Település rangja: megyeszékhely
Lakosok száma: 86 000
Telefon körzetszám: 94
Irányítószám: 9700

Zsinagóga

A monumentális, akkortájt modernnek számító templom Magyarország első tornyos zsinagógáinak egyike. Stílusa a romantikából az ekelektikába fonódó kor építészeti elemeit ötvözi.

A tervező: Ludwig Schöne

A templom külső díszítőelemei a keleti világot is idézik. A sokszög alakú hagymakupolás két torony, a csipkézett oromzatok, a kis bástyák, a gótikus ablakok és a nyerstégla homlokzatok együttese reprezentatív külsőt eredményezett.

A templom szomszédságában paplakot, irodát, tanácskozótermet, később még iskolát is építettek.
A zsinagógát Ludwig Schöne bécsi építész tervei alapján 1880-ban építették. A jelentős egyházi épületek Vas megyei tervezője mellett Kirchmayer Károly neve is szerepel az engedélyezési terven.

A Zsinagóga 1975-től – belső átalakításokkal – hangversenyteremként áll a város polgárainak a szolgálatában. Falai között a Szimfonikus Zenekar előadásain kívül a Bartók Szeminárium nyitókoncertjei, karmesterversenyek, valamint egyéb rangos rendezvények zajlanak.

Névjegy
Megnevezés: Zsinagóga, Szombathely
Cím: Szombathely, Batthyány tér
Telefon: 94/512-890
KAPCSOLAT~: Bartók Béla Zeneiskola

Bloom-ház

A házon magyar és angol nyelvű felirat hívja fel a figyelmet, hogy James Joyce híres regényének, az Ullyssesnek a hőse, Leopold Bloom (Virág Lipót) szombathelyi származásúnak mondja magát.

James Joyce szobra a ház bejáratánál

Az 1800-as évek közepén valóban élt Blum család Szombathelyen. Leszármazottaik között Virág nevűek is előfordulnak; az író talán trieszti tartózkodása idején kerülhetett valamelyikükkel kapcsolatba. A regény június 16-án, egy nap alatt játszódik, ezen a napon (Bloomsday) a világ számos városában, így Szombathelyen is művészeti rendezvényeket szerveznek.

Névjegy
Megnevezés: Bloom-ház, Szombathely
Cím: Szombathely, Fő tér 40.

Vasi Múzeumfalu

Az itt felállított falusi házak Vas megye egész területének népi építészetét reprezentálják. Az eredeti helyszín állapotának megfelelően az épületek részben utcarendben állnak, részben szerként elkülönülten.

Utca a múzeumfaluban

Legjelentősebb épületei közé tartozik a XVIII. század eleji monaszecsődi fa harangláb, a helyi kőből való XIX. cáki kovácsműhely, az 1792-ben épült füstöskonyhás, fakéményes pornóapáti német ház, a tömésfalú, téglaoromzatú, 1883-ban emelt nemesládonyi tornácos kisnemesi ház.
Vas megye népi építészetét és falusi életmódját mutatják be a XVIII. századtól a XX. század elejéig. Ma már 27 községből származó 37 áttelepített és berendezett épület-építmény látható: a házak mellett folyamatos a szőlőhegyi pincesor és egy etnobotanikai kert kialakítása, a tervekben iskola, kocsma és újabb porták szerepelnek.

Boronafalas ház

A múzeumfalu tizenegy lakóházból és udvari építményeiből, egy alulcsapós vízimalomból, egy haranglábból és egy kovácsműhelyből áll. A házak és a gazdasági épületek egy kiteresedő utcasor telkein helyezkednek el. A Vas megye különböző kistájairól való épületek és berendezéseik a hagyományos vidéki életformát (szegény-, közép-, jómódú paraszti és kisnemesi) mutatják be.
A magyarlakta területek mellett képet adnak a horvát, a német és a szlovén nemzetiségű falvak népi kultúrájáról is. Az épületszerkezetek hűen tükrözik a középkori gyökerű nyugat-dunántúli faházak (boronafalú és talpas-vázas) helyi változatait, újkori fejlődési fokozatait, a füstösháztól a füstöskonyhás épületeken át a kaminkéményes, melegkonyhás lakásokig. Mellettük helyet kaptak a szilárd (föld, tégla, kő) falú, szabadkéménnyel rendelkező, központi bejáratú házak is.
A múzeum egyre gyakrabban helyszíne különféle vásároknak, programoknak. Ma már nagyon népszerűek ezek a rendezvények, különösen a Szent György-napi és a Szent Márton-napi népművészeti vásárok.
A skanzent 1967-ben alapították, 1973-ban nyitották meg, de létesítésének ötletét Zalai Tóth János, a vasi népi építészet kutatója már 1939-ben felvetette. Megvalósítása Bárdosi János nevéhez fűződik.
A nyitva tartási időn kívül bejelentkezéssel látogatható.

Névjegy
Megnevezés: Vasi Múzeumfalu, Szombathely
Cím: Szombathely, Árpád u. 30.
Telefon: 94/311-004
Fax: 94/509-682
Kapcsolattartó: Savaria Múzeum, 94/312-554
Nyitva tartás: Ápr. 1-nov. 5.: K-V 9-17
E-mail: igazgatosag.savmuz@axelero.hu

Cák

Sulter Műemlék Malom

Cím: 9726 Velem, Rákóczi u. 1.

Sárvár

Nádasdy-vár

A honfoglalás kori földvárból valószínűleg a XIII-XIV. században kiépített várat többször átalakították, így a reneszánsz hazai építészet jellegzetes példájában gyönyörű és értékes barokk falképek láthatók.
A XVI-XVII. századi reneszánsz stílusú építkezések során alakították ki a zártudvaros, ötszög alaprajzú, kőből és téglából épült védőövet, az ó-olaszrendszerű bástyákat, és befejezték a kaputorony 1400-as években elkezdett építését. A vöröstéglából rakott hídon áthaladva ma is itt jutunk be a várba. Az akkori tulajdonos, Nádasdy Ferenc nevéhez fűződik a keleti palotaszárny gótikus épülete elé épített reneszánsz nyitott folyosó kialakítása a földszinti pilléres árkádsorral.

A gazdagon festett barokk díszterem

A XVII. században a délkeleti és északnyugati új épületszárnyakkal elkészült a hazai reneszánsz építésre jellemző, ötszög alakú belső udvart körülvevő várkastély, és ezzel együtt a termek belső díszítése, így az Andrea Bertinolli által készített stukkódíszítés is. Ma is a legértékesebb látnivalók között tartják számon a díszterem Hans Rudolf Miller alkotta, 1653-ban elkészült, csatajelenetet ábrázoló mennyezetfreskóit és a száz évvel későbbi (1769), az oldalfalakon látható Dorffmeister István-freskókat, amelyek ótestamentumi jeleneteket ábrázolnak. Az ő keze munkáját dicsérik a toronyszoba kupolájának képei is.

A várat 1720-ban, és száz év múlva, 1822-ben is erőteljesen megújították – mai állapota az akkor kialakult formáját tükrözi.
A vár ma több intézménynek, egyebek mellett múzeumnak, könyvtárnak és művelődési háznak ad otthont.

Névjegy
Megnevezés: Nádasdy-vár, Sárvár
Cím: Sárvár, Várkerület 1.
Telefon: 95/320-158
Fax: 95/320-158
Nyitva tartás: K-V 9-17
KAPCSOLAT~: Nádasdy Ferenc Múzeum
E-mail: muzeum.sarvar@axelero.hu

Nádasdy Ferenc Múzeum

A Sárvár illetve a Nádasdy-vár története, az itteni könyvnyomda tevékenysége mellett a magyar huszárság történetét is áttekintik a tárlatok. Igen jelentős a múzeum iparművészeti gyűjteménye is.

A vár kaputornya vezet a múzeumba

Maga a vár és az épület freskói is az értékes látnivalók közé tartoznak, emellett érdemes kiemelni a bajor királyi gyűjteményből származó, 1494-ben készült antwerpeni képet, amely lovagi tornát ábrázol, a XVII. századi Ocskay-szekrényt, egy XVII. századi nürnbergi ezüsttálat és a 60 darabból álló, XVII-XX. századi szablyagyűjteményt.
Igazi különlegesség a magyar huszárság történetét felvázoló gyűjtemény. A leglátványosabb viszont talán az iparművészeti tárlat: a reneszánsztól napjainkig láthatók bútorok, berendezési tárgyak, és a gazdag európai üveggyűjtemény.
A Sárvár története című kiállítás emléket állít a magyar történelemben és a város életében is jelentős szerepet játszó birtokosoknak – illetve azok kultúratámogató szerepének, amely elsősorban a korai könyvnyomtatásban érhető tetten: itt jelent meg az első Magyarországom nyomtatott, magyar nyelvű könyv.

Ják

Szent György vértanú-templom

A hazai román építészet nemzetközi hírű temploma az 1256-ban felszentelt bencés apátsági templom. A falak között további képzőművészeti értékek: román freskók, gótikus szobrok láthatók.

A Szent György-templom a szentély felől

A jáki a fennmaradt, nemzetségi monostorok (Lébény, Türje) közül építészeti szempontból a legjelentősebb.
A bazilika jellegű templom háromhajós, főhajója hosszabb és magasabb, mint a mellékhajó, megvilágítását a főhajó mellékhajók fölé magasodó részén lévő ablakokon át kapja. Tornyai négy szintre osztottak, a felső két szintet ikerablakokkal látták el.

A sokszorosan tagolt bélletű kapu

A híres kapuzat a homlokzat síkjából kicsit kiugrik. Sokszorosan tagolt bélletű, rézsűsen befelé mélyülő, oszlopfőit geometriai és növényi motívumok díszítik. A kapu fölötti homlokfalat Krisztus és a tíz apostol szobra ékesíti. Két apostolszobor a tornyok homlokzatán kapott helyet.
A templom előcsarnoka fölé épült az urasági karzat, amely magában foglalja a tornyok első emeletét is. Dísze a lóhere záródású hármas ülőfülke. A főhajót és a mellékhajót nyolcszögű oszlopok választják el egymástól.
A XIII. század közepén készült freskók a szentélyben és a déli torony alján találhatók. A főhajó szentélyében látható falkép Szent Györgyöt, a templom védőszentjét ábrázolja. A déli torony aljában előkerült képek nagyon töredékesek, valószínűleg Mária életéből vett jeleneteket ábrázolhatnak. A Madonnát ábrázolja egy nagyon szép, gótikus faszobor is, ami valószínűleg 1480 körül készült.
A templom nov. 1-márc. 31. között csak bejelentkezéssel látogatható.

Kőszeg és környéke