Nagyvázsony

Nagyvázsonyi képek

Székesfehérvár

Bory-vár, Székesfehérvár

A romantikus lovagvár kiállítóhely, ahol Bory Jenő szobrai és felesége, Komócsin Ilona festményei láthatók. A város északkeleti határában, az Öreghegyen áll Bory Jenő (1879-1959) romantikus lovagvára, melyet a művész saját tervei alapján, az 1930-as évektől épített. A vár az örökké tartó szerelem és példamutató házasság szimbóluma. Bory Jenő márványszobrai őrzik a bájos asszonyhoz fűződő szerelme emlékét. A termekben, az udvarban és kertben több mint 500 alkotásból álló műgyűjtemény tekinthető meg.

Névjegy
Megnevezés: Bory-vár, Székesfehérvár
Cím: Székesfehérvár, Máriavölgy 54.
Telefon: 22/305-570
Fax: 22/305-570
Nyitva tartás: H-V 9-17
E-mail: boryvar@freemail.hu

Kégl-kastély

A Csalapusztát 1873-ban Kégl György, a székesfehérvári Szent György Kórház megalapítója vásárolta meg. Hauszmann Alajos tervei alapján 1878-ban építtette itt fel neoreneszánsz családi kastélyát. A kastély körül kialakított park belesimul a Velencei-hegység nyugati oldalának festői környezetébe. A kastély körüli épületekben agrártörténeti szakgyűjtemény található. A XX. századi romantikus lovagvár – és kiállítóhely A neoreneszánsz családi kastély kastély csak a múzeum megtekintése keretében látogatható.

Névjegy
Megnevezés: Kégl-kastély
Cím: Székesfehérvár, Csalapuszta

Szent István szarkofágja, Székesfehérvár

Valószínűleg Szent István tetemét tartalmazza a romkerti mauzóleumban található XI. századi kőkoporsó. A nagyméretű, budai fehér mészkőből faragott koporsót, amely eredetileg római szarkofág volt, három oldalról díszítették. A rövidebbik oldalon az elhunyt lelkét jelképező angyal látható. A hosszabb oldalakon életfák és rozetták között hatszárnyú cherub kapott helyet. A szarkofágot 1803-ban találtak meg a romok eltakarításakor. 1814-ben Budapestre, a Magyar Nemzeti Múzeumba szállították, honnan 1936- ban került vissza Székesfehérvárra. A háttérben Aba Novák Vilmos nagyméretű falképei láthatók.

Névjegy
Megnevezés: Szent István szarkofágja,
Székesfehérvár
Cím: Székesfehérvár, Koronázó tér

Tác
Tác a határába található római kori régészeti parkról, Gorsiumról nevezetes. A szabadtéri múzeum az antik világ hangulatát idéző
környezetben ad áttekintést a II-IV. században virágzó ókori város életéről és történetéről. Székesfehérvártól délkeletre, az árvízvölgyben fekszik Tác község. Határában a Föveny és a Pötölle nevű falvak a római város emlékei voltak, amelyek a török korban elpusztultak. Föveny maradványait Magyarország legnagyobb méretű római kori szabadtéri múzeuma, Gorsium ásatásai során tárták fel, amikor középkori lakóházakat, templomot és temetőt is találtak itt. Gorsium romjait kiterjedt, mediterrán hangulatú park veszi körül, kihelyezett római kőemlékekkel, sírkövekkel, a legszebb leleteket bemutató állandó kiállítással és 1200 főt befogadó, görög-római jellegű színháztérrel. A tavaszi szezonnyitáskor itt rendezik az antik Floralia ünnepet április 28. és május 3. között, a nyár folyamán a Ludi Romani – Gorsiumi Nyári Játékok alkalmával színházi előadásokat tartanak. Gorsium – Herculia már ma is a legnagyobb régészeti park a Kárpátmedencében. A további ásatások révén, az egész város feltárásával és bemutatásával egy magyarországi Pompejit fog a látogatók elé tárni. A település megközelíthető közúton: az M7-es autópályáról Szabadbattyánnál kell letérni a Tác felé vezető útra.

Névjegy
Település: Tác
Település rangja: község
Lakosok száma: 1 400
Telefon körzetszám: 22
Irányítószám: 8121

Nádasdladány
A település nevezetes látnivalója a XVIII. században épült Nádasdykastély, valamint annak parkja, amelynek védett részén a számtalan értékes fafaj között 100-200 évesre becsült egyedeket is találni. A Sárrét déli peremére települt községet egykor lápos, mocsaras terület vette körül. A mocsarakat mára lecsapolták, helyükön legelők vannak, és tőzegbányák működnek. A tőzeg kitermelése során az őskor emberének tárgyait találták meg. A község első említése 1266-ból maradt fenn. Királynői birtok volt, ahol a tárnokok, a királyi udvart élelmiszerrel ellátó szolgák laktak. A szegény falu számára felemelkedést a falu temploma
hozott, amikor 1851-ben a Nádasdyak – akiknek ősei már a XIV. században birtokolták a környéket – a Schmidegg családtól
megvásárolták a területet. A Nádasdyak a XVIII. században építették a kastélyt. A XX. század fordulójának idején kórház, gyógyszertár, postahivatal, vágóhíd működött a faluban. A falu neves szülöttei Madarász Flóris irodalomtörténész, író és
Czeglédy Sándor teológiai főiskolai tanár, Bibliafordító. A település megközelíthető közúton: a 7-es számú főútról
Szabadbattyánnál kell letérni a Berhida felé vezető útra.

Névjegy
Település: Nádasdladány
Település rangja: község
Lakosok száma: 1 700
Telefon körzetszám: 22
Irányítószám: 8145

Fehérvárcsurgó
A település megközelíthető közúton: Székesfehérvárról indulva a Mórra vezető 81. számú útról lehet letérni a Fehérvárcsurgóra vezető bekötőútra; vonattal a Székesfehérvár-Komárom vonalon érhető el. A község elnevezése források jelenlétére és Székesfehérvár közelségére utal. Határában folyik a terület fő vízgyűjtője a Gaja-patak. Az ókori utak kereszteződésénél kialakult település régészeti emlékekben rendkívül gazdag. A közeli Várhegyen kora vaskori földvárat tártak fel. A községtől északra kilenc, egymás mellett sorakozó, félgömb alakú halom található, amelyek a feltárások tanúsága szerint fejedelmi sírhalmok, a Kr. e. I.
évezredből. Belsejükben máglyán elégetett halottak maradványai találhatók urnákban. Az urnák mellett kisebb edényekben helyezték el a túlvilági útravalót. Az edények köré gerendából, kőből sírkamrát építettek. Erre hordták rá a több méter magas földhalmot. A közelben római kori település maradványai is előkerültek. A Gajapatak völgyszűkületét már a rómaiak is kihasználták halastó létesítésére. A település nevezetes épülete a Károlyikastély (A hagyomány szerint itt – a Gaja-patak mesterségesen felduzzasztott medrében – volt Mátyás király halastava. Zsilipje után Vaskapunak nevezték. Más elképzelés szerint a törökök építették a víztárolót, melynek gátját a középkorban Fehérvár védelmére használták. Ez a gát kb. 60 m hosszú, és egy kora vaskori földgát alapjain épült. Őrzésére kis kővár szolgált a felette magasodó hegyen.) Egyes források szerint Csurgót a fehérvári keresztesek kapták II. Endre királytól adományként, 1333-ban már plébániás hely. Az 1480-as években vámhelyként említik.
A XVI. század közepén Rozgonyi István temesi főispán tulajdonát képező környék Csurgóval együtt örökség útján a Nádasdyak birtokába jutott. A csurgói birtokot 1834-ben adták el gróf Károlyi Györgynek. A Károlyi-kastély az építtető Károlyi György személye miatt nemzeti kegyhely, hiszen Károlyi György Széchenyi István és Wesselényi mellett a reformkor egyik legnagyobb formátumú alakja volt, aki 1825-ben a reformországgyűlésen 40 000 forint felajánlásával egyik alapítója volt a Magyar Tudományos Akadémiának. A község szülötte Amerigo Tot (Tóth Imre 1909-1984) híres szobrászművész. A kastélytól mintegy 2 kilométerre helyezkedik el a Vaskapu-tároló (a 312 hektár vízfelületű fehérvárcsurgói víztároló), amely kedvelt horgásztó és fürdőhely.

Névjegy
Település: Fehérvárcsurgó
Település rangja: község
Lakosok száma: 1 800
Telefon körzetszám: 22
Irányítószám: 8052

Kőszeg és Szombathely környéke

Kőszeg

A közel 12 ezer lakosú, szubalpin klímájú kisváros az Alpok lábánál fekszik. A Kőszegi-hegység lábánál, a Gyöngyös-patak völgyében fekvő település és környéke a VI-VII. század óta lakott terület, a XIV. századtól szabad királyi városi rangot kapott.
A XIII. században épített vár nevét Jurisics Miklós várkapitányról kapta, aki a lakosság segítségével 1532-ben sikerrel tartóztatta fel a Bécs ellen vonuló török seregeket.
Céhes ipara, kereskedelme, szőlő- és bortermelése, iskolái nagy múltra tekintenek vissza. A mai napig is több helyen látható városfalon belüli középkori városmagot elkerülték a történelem viharai, így a Jurisics téren és a környező utcákban található házak megőrizték eredeti formájukat.
Jelentősebb műemlékek: Jurisics-vár, múzeum; Öregbástya; Városháza; Tábornokház; Arany Egyszarvú Patikamúzeum; Szt. Jakab templom; Szt. Imre-templom; Jézus Szíve Plébániatemplom; Zsinagóga; Evangélikus templom; Kálvária-templom.
További látnivalók: Chernel-kert Arborétum és Emlékmúzeum; Postamúzeum; Marcipán Múzeum; Natúrbolt, Gyógy- és Fűszernövénykert; Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont; Borok Háza; valamint a Kőszegi Kerékpárcentrum.
Kirándulóhelyek: Csónakázótó, Királyvölgy, Kálvária (Kálvária-templom, Trianoni kereszt), Ó-ház kilátó (605 m), Hétforrás, Stájer-házak Erdészeti Múzeum és Erdei Iskola, Írottkő-kilátó (883 m), Szent Vid Kápolna, Cáki borospincék, bozsoki Sibrik Kastélypark, valamint a kőszegszerdahelyi műemlék vízimalom.
Színházi előadások a Kőszegi Várszínházban június 1-től augusztus 31-ig.
További információ: www.koszeg.hu; www.naturpark.hu

Hősök kapuja

Városház utca a Hősök kapujánál végződik. A kapu tornyát 1932-ben, a török ostrom 400. évfordulóján építették eklektikus stílusban, Opaterny Flóris tervei alapján.
A Hősök kapujának helyén a XIV. században emelt, ún. Alsó-kaputorony állt, amelyet 1880-ban bontottak le. A régi torony a mostaninál lényegesen zömökebb volt, s tömegével kitűnően illeszkedett a tér léptékéhez.
A mai Hősök tornyában 1977 óta ismét múzeum működik, a Jurisics Miklós Múzeum állandó kiállításokra, valamint időszaki kiállításokra alkalmas termei találhatók itt. Legfelsőbb terméből ki lehet lépni a torony külső panorámafolyosójára.
Nagyobb ünnepeken ma is megszólal az alkalmi toronyzene erről az erkélyfolyosóról.

A város legnevezetesebb műemléke a vár, amely korábban sem csak védelmi, hanem – uradalmi központként – reprezentatív célokat is szolgált, ma számtalan rendezvény helyszíne.

Kőszeg óvárosa

A város alapításának idejét (1263-1274) és az alapító személyeket (a Héder nemzetség Volfer ágából kivált Kőszegi család két tagja, II. Henrik és Iván nevű fia) jól ismerjük. Ide érkezésükkor már állt a Kwszug nevet viselő Felsővár az Óház-tetőn. A Kőszegi grófok azonban a hegység lábánál, a Gyöngyös-völgyben építették fel székhelyüket, erődítményüket, mely az Alsóvár nevet kapta. A várost magát Kőszegnek hívták. Uraik német telepeseket hívtak be. A város ma is élő német neve: Güns.
A Kőszegiek uralmának (Anjou) Károly Róbert vetett véget 1327-ben, s rá egy évre királyi város lett a település. Az Anjou uralkodók alatt megerősítették a város védelmi rendszerét, kialakult a kettős városszerkezet, megszilárdult a város birtokhatára, a település bekapcsolódhatott a távolsági borkereskedelembe, jelentős kézműves és kereskedőréteg született.
1392-ben Garai Miklós nádor lett a 13 falut és a várost magába foglaló váruradalom birtokosa. Ő kezdeményezte a Szent Jakab-templom újjáépítését. A Garai korszak után, III. Frigyes uralkodása alatt került az uradalom, a vár és a város a Habsburgok kezére mintegy 200 esztendőre (1445-1648). Csak Mátyás királynak sikerült e zálogból rövid 7 évre (1483-1490) – Nyugat-Magyarországgal együtt – Kőszeget is visszavenni. Az 1491-es pozsonyi béke azonban visszaállította Kőszeg zálogstátusát.

A Jurisics-vár bejárata

A város legmarkánsabb történelmi szerepét az 1532. év török elleni harcaiban játszotta. Ezt követően még erősebb védelmi rendszer épült, és a város számos kiváltságot kapott. Két országos vásárt is tartott.
A megerősödött polgárság a reformáció híve lett. A vár és a város bizonyos értelemben elkülönült, hisz például a vár birtokosai (Nádasdy Tamás és Széchyné Forgách Margit) a rendi felkelések oldalára álltak, a város pedig – Bécs bosszújától félve – ellenállt.
A magyar rendi országgyűlés kérésére III. Ferdinánd 1648-ban a szabad királyi városok közé emelte Kőszeget. A felerészt német, illetve magyar ajkú város részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben. Bécs nem alkalmazott retorziót, de elérte a jezsuiták letelepítését. Ez a rend hívta életre 1677-ben a katolikus gimnáziumot.

Előadás a várszínházban

A vár és az uradalom 1695-ben az Esterházyak hercegi ágának birtokába került, s ott is maradt 1931-ig. Kőszeg a Rákóczi-szabadságharcban (1703-1711) a kuruc hadvezetés egyik legfontosabb erősségévé vált. A bukás utáni időszakban hosszú, békés fejlődés zajlott. Számos polgári és közintézmény létesült, fellendült a céhes ipar, terjedt a barokk ízlésvilág, melynek szellemében átépítették a várat és számos polgári házat.
A város létfontosságú bortermelő gazdálkodását a XX. század eleji filoxérajárvány tönkretette, a századfordulón mégis jelentős mértékben fejlődtek az idegenforgalmi szolgáltatások, hisz a Kőszegi-hegység fontos turisztikai célponttá vált.

Szüreti felvonulás

A város az I. világháború utáni trianoni békeszerződés következtében elvesztette vonzáskörét és piacai legnagyobb részét. Bár a II. világháború bombázásai megkímélték, az államhatárok lezárásával 1949-től intézményrendszerét visszafejlesztették. Számottevő ipar telepítésére nem is gondolhatott, néhány könnyűipari üzem működött csupán. A határátkelő építésével fellendült viszont az idegenforgalom, nagy lett a belföldi turizmus, és az 1970-es évektől az osztrák bevásárló turizmus. Fejlett kiskereskedelmi és idegenforgalmi hálózat (vendéglők, szállodák, borozók stb.) alakult ki.
A város az építészeti örökség megőrzéséért 1978-ban Hild-díjat kapott.
A település megközelíthető közúton: a 87-es főúton; vasúton: a Szombathely-Kőszeg vonalon.

Térkép

Névjegy
Település: Kőszeg
Település rangja: város
Lakosok száma: 12 000
Telefon körzetszám: 94
Irányítószám: 9730

Városháza

A XIV-XV. századi gótikus eredetű épület szinte minden későbbi stílus hatását viseli, a homlokzat címeres festései például 1712-ből valók. Ám funkciója nem változott: a mai Magyarország legrégibb városházája.

A Városháza címerképes homlokzata

A gótikus kor emlékét a földszinti orrtagozatos résablakok őrzik. A XVI-XVII. században, egészen pontosan 1597-1668 között reneszánsz oromfalat emeltek, a főhomlokzatot sgraffitovakolattal díszítették.
Barokk épületszárny és íves árkádsor épült az 1730-as években a keresztszárny emeletén. Klasszicista stílusú a XIX. századi kapubejárat. A homlokzat alakos festései a XX. század közepén készültek. Ezek Szent Istvánt uralkodói díszben, illetve Patrona Hungariaet, azaz Magyarország Nagyasszonyát a gyermek Jézussal ábrázolják. A címerképeken pedig Jurisics Miklós, Magyarország és Kőszeg címere látható. Belül gazdag stukkódíszek és míves nyílászárók gazdagítják az épületet.
A városháza épülete a mindenkori polgári önkormányzat adminisztratív központja volt, emellett 1849-ig a törvénykezés színhelye is.

Névjegy
Megnevezés: Városháza, Kőszeg
Cím: Kőszeg, Jurisics tér 8.
Telefon: 94/562-510
Fax: 94/562-535
Nyitva tartás: H-Cs 7.30-16, P 7.30-13.30
E-mail: titkarsag@koszeg.hu

Öregtorony vagy Zwinger

A város legrégibb és legnagyobb bástyája, az Öregtorony vagy Zwinger. Az egykori városfal délnyugati sarokbástyájának épült a XI. században, majd a XV. században gótikus stílusban átalakították.

A Zwinger 900 éve épült

Mai formáját is az Anjou-kori (1301-1386) nagy építkezések idején kapta. A mindig fedett bástyán a tűzfegyverek elterjedése után szűk kis lőréseket törtek.
Az Öregtorony ma múzeumi kiállítóhely. Két állandó kiállítása: A honfoglaló magyarok viselete és fegyverzete; és a Bőrdíszművek.

Névjegy
Megnevezés: Öregtorony vagy Zwinger, Kőszeg
Cím: Kőszeg, Chernel u. 16.
Telefon: 94/360-240
Fax: 94/360-156
Nyitva tartás: K-V 10-13.30
KAPCSOLAT~: Jurisics Miklós Vármúzeum
E-mail: muzeum.koszeg@axelero.hu

Jézus Szíve-templom

A neogótikus templom 1892-1894 között épült Ludwig Schöne tervei alapján. Az egyedi megoldásokat is rejtő épület 57 méteres tornyával és impozáns méreteivel ma is a város legnagyobb épülete.

A neogótikus épület tornya 57 méterre magasodik

Az építmény uralja a teret, amelynek optikai tengelyébe, de emelkedőre helyezték. A bejárati homlokzat feletti tornyot két fiatorony erősíti, szentélye sokszögzáródású. A háromhajós csarnoktemplom kereszthajója csonka maradt.
A belső festés Otto Kott műve: a teret úgynevezett polikrom mennyezet-, fal- és oszlopfestés díszíti. Orgonája rendkívül értékes. Számos középkori és barokk kegytárgyat őriznek itt.
A templom napközben általában nyitva van.

A templom színes, festett üvegablakai újszövetségi jeleneteket ábrázolnak, illetve az Árpád-házi szentek, Szent István, Szent László, Szent Imre, Boldog Gizella, Szent Erzsébet és Szent Margit alakját idézik meg.
A bejárat felett tört mellvédfalas karzat található. Felújított orgonája 1894-ben készült a Rieger testvéreknél. A 21 változatos, kétmanuálos hangszer a gyár korai alkotásai közé tartozik, rendkívüli értéket képvisel. Az oltárokat Bécsben és Tirolban faragták.
A templomban számos, korábban a Szent Jakab-templomhoz tartozó, középkori és barokk ötvösmunka található, különösen értékes két, 1421-ből és 1486-ból származó kehely. Az utóbbi gótikus aranyozott ezüstkehely, különlegessége a szárán levő gomb (nódusz) kápolnás díszítése. A kupa kosara áttört, liliomos kialakítású. A talprészen Szent Dorottya alakja látható. A kehely Wolfgang Haiden munkája.
Nagyon szép kegytárgy a XV. század második feléből származó aranyozott ezüst úrmutató, amely a torony alakú gótikus monstranciáknak szép példája. Itt őrzik az ún. Bezerédj-kazulát, a Bezerédjné Bottka Mária által 1708-ban hímzett miseruhát.

Arany Egyszarvú Patikamúzeum

A jezsuiták barokk patikájának bútorremekeit laikus mesterek készítették 1735-44 között. Ma ezek, illetve a megye más patikáinak remekbeszabott bútorai és patikatörténeti kiállítás látható itt.

A bútort jezsuita szerzetesek készítették

A jezsuiták római mintalapok alapján, osztrák és olasz barokk stílusban készítették a berendezést. A tölgy-, dió- és hársfából készült bútorzatot igényes barokk festmények díszítik.

A jezsuita patikát 1777-ben Svalla Mátyás patikus vásárolta meg a berendezéssel együtt. Ma múzeum – állandó kiállításon mutatják be a nyugat-dunántúli patikák történetét.

Névjegy
Megnevezés: Arany Egyszarvú Patikamúzeum, Kőszeg
Cím: Kőszeg, Jurisics tér 11.
Telefon: 94/360-337
Fax: 94/360-156
Kapcsolattartó: Révész József
Nyitva tartás: K-V 10-17
E-mail: muzeumkoszeg@axelero.hu

Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház

Cím: 9730 Kőszeg, Rajnis u. 9.
Email: jurisics@koszeg.hu
Web: www.koszeg.hu
Tel: (94) 360-113 Fax: (94) 563-244
Nyitvatartás szezonban: K:-V:10-17h

Fekete Szerecseny Patikamúzeum

Cím: 9730 Kőszeg, Rákóczi u. 3.
Web: www.savariamuseum.hu
Tel: (94) 360-980
Gyermek kedvezmény: 6 év alatt
Csoportos kedvezmény: 100 HUF 15 fő felett
Diákkedvezmény: 50 %
Katona kedvezmény: 50 %
Nyugdíjas kedvezmény: 50 %
Nyitvatartás szezonban: bejelentkezés alapján
Belépő: 360 HUF

Arany Egyszarvú Patikamúzeum

Cím: 9730 Kőszeg, Jurisics tér 11.
Web: www.savariamuseum.hu
Tel: (94) 360-337
Csoportos kedvezmény: 100 HUF 15 fő felett
Diákkedvezmény: 50 %
Katona kedvezmény: 50 %
Nyugdíjas kedvezmény: 50 %
Gyermek kedvezmény: 100 % 6 év alatt
Nyitvatartás szezonban: K:-V: 10-17h
Belépő: 360 HUF

Városi Múzeum – Vármúzeum

Cím: 9730 Kőszeg, Rajnis u. 9.
Email: muzeum.koszeg@t-online.hu
Web: www.savariamuseum.hu
Tel: (94) 360-240 Fax: (94) 360-156
Csoportos kedvezmény: 150 HUF 15 fő felett
Diákkedvezmény: 50 %
Katona kedvezmény: 50 %
Nyugdíjas kedvezmény: 50 %
Gyermek kedvezmény: 6 év alatt
Nyitvatartás szezonban: I.02.-XII.20.: K:-V: 10-17h
Belépő: 460 HUF

Velem

A 345 lakosú község a környék legismertebb üdülőfaluja.
A Kőszegi-hegység lábánál, festői környezetben elhelyezkedő település első okleveles említése 1279-ből származik. Közép-Európa egyik legismertebb régészeti lelőhelye a község fölött emelkedő Szent Vid-hegy. A hegyfokon messziről látható működő templom áll. Velem páratlan klimatikus adottságának köszönhetően a XIX. sz. végétől ismert nyaraló és kirándulóhely, teljes infrastruktúrával ellátott, tiszta levegője a légúti betegségek kiváló gyógyítója. A községben népi mesterségek hagyományait ápoló Alkotóház működik, melynek területén őrizték 1944. 12. 29. és 1945. 03. 19. között a magyar szent koronát. Velem határában megtekinthető egy működőképes műemlék vízimalom. Velemből indult az országos kék túra útvonala. A község az Írottkő Naturpark területén helyezkedik el és kerékpárút halad át.
Az egyik legismertebb és leglátogatottabb rendezvény az országos hírű októberi Gesztenye-ünnep.

Bük

A 3000 lakosú Bük nagyközség Vas megye északnyugati részén fekszik az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál. A mai nagyközség 1902-ben a lassan összeépülő három (Alsó-, Közép- és Felső) Bük egyesülésével jött létre.
Közép-Bük már az Árpád-házi királyok idejében létezett, itt épült a román kori műemléktemplom. Alsó- és Felső-Bük kisnemesi település volt. A nemesek meglévő épületei közül kiemelkedik a Felső-büki Nagy család által épített kastély és Kúria (ma panzió). E család legismertebb tagja volt Felsőbüki Nagy Pál, a híres országgyűlési szónok.
Bük nevét gyógyfürdője tette világhírűvé, mely egy szerencsés véletlennek köszönheti létét, az 1950-es évek végén kőolaj helyett melegvizet találtak a község határában. 1962 óta működik a fürdő, először csak idényjelleggel, ma már a szépen parkosított 15 ha területen 26 medence 5600 m2 vízfelülettel biztosít zavartalan fürdőzési lehetőséget a vendégeknek. Termálkútjai kitűnő gyógyhatású alkáli-hidrogén karbonátos gyógyvizet adnak, melynek hőmérséklete 55 °C-os, ezenkívül jelentős a fluorid, jodid és vastartalma. Fürdőkúra formájában reumás és ortopédiai betegségek, inhaláció formájában légúti hurutok gyógyítására alkalmazzák.
A település konyhái és speciális éttermei, a 18 lyukú golfpálya, a szabadtéri rendezvények és a zenei estek mind a vendégek szórakoztatását biztosítják. A község több mint 10000 szálláshellyel rendelkezik: az 5 csillagos szállodától, a kempingeken át a privát vendégszobákig. 2004-től üzemel a RADISSON S.A.S. működtetésében az 5 csillagos golfszálló. A környék 3 tava és a Répce folyó a horgászoknak, a dombokat borító erdők a vadászoknak és lovagolni vágyóknak nyújtanak kellemes élményt.

Szapáry-Kastély

Cím: 9737 Bük, Gyár u. 29.

Szeleste

Arborétum

Cím: 9622 Szeleste, Fenyő u. 7.
Tel: (95) 365-002

Szombathely

80 457 lakosú megyei jogú város. Vas megye székhelye, a Nyugat-Dunántúl egyik meghatározó települése.
Szombathely ókori elődjét Claudius császár alapította meg a Borostyánkő út mellett Kr. u. 50 körül. A III. század végén már Pannónia Prima székhelye, itt székelt a helytartó. A kereszténység terjedése is megérintette a települést: itt halt mártírhalált Szent Quirinius Siscia püspöke, és Savariában született Szent Márton, akinek kultusza ma is élő hagyomány.
A települést az írásos emlékek szerint a 14. század elején kapta meg a városi jogokat a győri püspökségtől, fejlődését vásárainak köszönhette – erre utal a neve is. A török időkben, a 16. század végén a fenyegetett Vasvárról hivatalosan is Szombathelyre került Vas vármegye központja. Az igazi fejlődést a 18. század második fele hozta meg, ekkor az újonnan létrehozott püspökség központja lett Szombathely. Ekkor épül fel Magyarország egyik legszebb barokk épületegyüttese. A 19. században a vasútépítés adott újabb lendületet a fejlődésnek. Bár az I. világháború békedöntései és a II. világháború pusztításai visszafogták a fejlődést, Szombathely a 20. század végére a régió kulturális, oktatási és kereskedelmi központja lett, megőrizve a római és középkori hagyományokat.
Főbb látnivalói: Romkert, Iseum, Megyeháza, Püspöki palota – Sala Terrena, Székesegyház, Papi szeminárium – Egyházmegyei Könyvtár, Eölbey-ház, Zsinagóga, Szent Erzsébet ferences templom, Szent Márton domonkos templom, Vasi Múzeumfalu, Csónakázó-tó, Kámoni Arborétum, Savaria Múzeum, Smidt Múzeum, Szombathelyi Képtár, Ferences kert – I. századi római erőd rekonstrukciója.
A város kiemelkedő rendezvénye a minden év augusztusában megrendezésre kerülő Savaria Történelmi Karnevál.
A város idegenforgalmi információs irodája: Tourinform Szombathely, Kossuth Lajos u. 1-3. (Városháza épületében).
Tel.: 36-94-514-451, Fax: 36-94-514-450,
e-mail: szombathely@tourinform.hu

A mai megyeszékhely elődje – a római birodalom tartományi székhelye -, Savaria emlékeit is őrzi a város, de a barokk korból szintén számtalan műemlék maradt fenn Szombathelyen.

Szombathelyi látkép

A város lakói méltó módon ápolják a római kori emlékeket, és arról is rendszeresen megemlékeznek, hogy a hagyomány szerint itt született a későbbi tours-i püspök, Szent Márton. Úgy tartják, Márton szülőházának alapjaira épült a mai Szent Márton-templom, melyben megépítették Szent Márton születési kápolnáját is.
Szombathely 1777 óta püspöki székhely, és ehhez illően nagyon sok keresztény műemlék található a városban. A püspöki palota épületében kapott helyet az egyháztörténeti múzeum és kincsestár. A püspöki székesegyházban több Maulbertsch-festmény látható, és őriznek itt egy Szent Márton-ereklyét is, melyet Tours érseke ajándékozott a szombathelyi püspökségnek. Művészettörténeti különlegesség a székesegyház Madonna-kápolnájában lévő, a Madonnát a gyermekkel ábrázoló szobor, Raffaello Romanelli carrarai márványból készült alkotása, mely Raffaello Santi világhírű Sixtusi Madonna-festménye alapján készült.

Napjaink egyik kiemelkedő eseménye: nemzetközi táncverseny

A város régi épületeinek jelentős része műemlék, és szinte minden házhoz kapcsolódik valami érdekes emlék, legendás történet.
Irodalomörténeti vonatkozása miatt nevetes a Bloom-ház: az épületen lévő angol és magyar nyelvű felirat arra hívja fel a figyelmet, James Joyce híres regényének, az Ullyssesnek a hőse, Leopold Bloom (Virág Lipót) szombathelyi származásúnak mondja magát. Erre emlékezve, miden év június 16-án – ahogy a világ számos városában – itt is megrendezik “Bloomsday” kulturális programjait.
Visszatérő rendezvény a városban a római időket idéző Savaria Történelmi Karnevál, a Szent Márton napjához kacsolódó egyhetes összművészeti fesztivál, és a nemzetközi táncverseny is.
A település megközelíthető kőzúton: a 86-os, a 87-es és az országhatár felől a 89-es főút; vonattal: a Budapest-Sopron-Szombathely, a Budapest-Székesfehérvár-Szombathely, a Hegyeshalom-Szombathely, a Nagykanizsa-Szombathely, a Kőszeg-Szombathely és a Szentgotthárd-Szombathely vonalakon.

Folytatás…

Történelem

Szent Márton

Névjegy
Település: Szombathely
Település rangja: megyeszékhely
Lakosok száma: 86 000
Telefon körzetszám: 94
Irányítószám: 9700

Zsinagóga

A monumentális, akkortájt modernnek számító templom Magyarország első tornyos zsinagógáinak egyike. Stílusa a romantikából az ekelektikába fonódó kor építészeti elemeit ötvözi.

A tervező: Ludwig Schöne

A templom külső díszítőelemei a keleti világot is idézik. A sokszög alakú hagymakupolás két torony, a csipkézett oromzatok, a kis bástyák, a gótikus ablakok és a nyerstégla homlokzatok együttese reprezentatív külsőt eredményezett.

A templom szomszédságában paplakot, irodát, tanácskozótermet, később még iskolát is építettek.
A zsinagógát Ludwig Schöne bécsi építész tervei alapján 1880-ban építették. A jelentős egyházi épületek Vas megyei tervezője mellett Kirchmayer Károly neve is szerepel az engedélyezési terven.

A Zsinagóga 1975-től – belső átalakításokkal – hangversenyteremként áll a város polgárainak a szolgálatában. Falai között a Szimfonikus Zenekar előadásain kívül a Bartók Szeminárium nyitókoncertjei, karmesterversenyek, valamint egyéb rangos rendezvények zajlanak.

Névjegy
Megnevezés: Zsinagóga, Szombathely
Cím: Szombathely, Batthyány tér
Telefon: 94/512-890
KAPCSOLAT~: Bartók Béla Zeneiskola

Bloom-ház

A házon magyar és angol nyelvű felirat hívja fel a figyelmet, hogy James Joyce híres regényének, az Ullyssesnek a hőse, Leopold Bloom (Virág Lipót) szombathelyi származásúnak mondja magát.

James Joyce szobra a ház bejáratánál

Az 1800-as évek közepén valóban élt Blum család Szombathelyen. Leszármazottaik között Virág nevűek is előfordulnak; az író talán trieszti tartózkodása idején kerülhetett valamelyikükkel kapcsolatba. A regény június 16-án, egy nap alatt játszódik, ezen a napon (Bloomsday) a világ számos városában, így Szombathelyen is művészeti rendezvényeket szerveznek.

Névjegy
Megnevezés: Bloom-ház, Szombathely
Cím: Szombathely, Fő tér 40.

Vasi Múzeumfalu

Az itt felállított falusi házak Vas megye egész területének népi építészetét reprezentálják. Az eredeti helyszín állapotának megfelelően az épületek részben utcarendben állnak, részben szerként elkülönülten.

Utca a múzeumfaluban

Legjelentősebb épületei közé tartozik a XVIII. század eleji monaszecsődi fa harangláb, a helyi kőből való XIX. cáki kovácsműhely, az 1792-ben épült füstöskonyhás, fakéményes pornóapáti német ház, a tömésfalú, téglaoromzatú, 1883-ban emelt nemesládonyi tornácos kisnemesi ház.
Vas megye népi építészetét és falusi életmódját mutatják be a XVIII. századtól a XX. század elejéig. Ma már 27 községből származó 37 áttelepített és berendezett épület-építmény látható: a házak mellett folyamatos a szőlőhegyi pincesor és egy etnobotanikai kert kialakítása, a tervekben iskola, kocsma és újabb porták szerepelnek.

Boronafalas ház

A múzeumfalu tizenegy lakóházból és udvari építményeiből, egy alulcsapós vízimalomból, egy haranglábból és egy kovácsműhelyből áll. A házak és a gazdasági épületek egy kiteresedő utcasor telkein helyezkednek el. A Vas megye különböző kistájairól való épületek és berendezéseik a hagyományos vidéki életformát (szegény-, közép-, jómódú paraszti és kisnemesi) mutatják be.
A magyarlakta területek mellett képet adnak a horvát, a német és a szlovén nemzetiségű falvak népi kultúrájáról is. Az épületszerkezetek hűen tükrözik a középkori gyökerű nyugat-dunántúli faházak (boronafalú és talpas-vázas) helyi változatait, újkori fejlődési fokozatait, a füstösháztól a füstöskonyhás épületeken át a kaminkéményes, melegkonyhás lakásokig. Mellettük helyet kaptak a szilárd (föld, tégla, kő) falú, szabadkéménnyel rendelkező, központi bejáratú házak is.
A múzeum egyre gyakrabban helyszíne különféle vásároknak, programoknak. Ma már nagyon népszerűek ezek a rendezvények, különösen a Szent György-napi és a Szent Márton-napi népművészeti vásárok.
A skanzent 1967-ben alapították, 1973-ban nyitották meg, de létesítésének ötletét Zalai Tóth János, a vasi népi építészet kutatója már 1939-ben felvetette. Megvalósítása Bárdosi János nevéhez fűződik.
A nyitva tartási időn kívül bejelentkezéssel látogatható.

Névjegy
Megnevezés: Vasi Múzeumfalu, Szombathely
Cím: Szombathely, Árpád u. 30.
Telefon: 94/311-004
Fax: 94/509-682
Kapcsolattartó: Savaria Múzeum, 94/312-554
Nyitva tartás: Ápr. 1-nov. 5.: K-V 9-17
E-mail: igazgatosag.savmuz@axelero.hu

Cák

Sulter Műemlék Malom

Cím: 9726 Velem, Rákóczi u. 1.

Sárvár

Nádasdy-vár

A honfoglalás kori földvárból valószínűleg a XIII-XIV. században kiépített várat többször átalakították, így a reneszánsz hazai építészet jellegzetes példájában gyönyörű és értékes barokk falképek láthatók.
A XVI-XVII. századi reneszánsz stílusú építkezések során alakították ki a zártudvaros, ötszög alaprajzú, kőből és téglából épült védőövet, az ó-olaszrendszerű bástyákat, és befejezték a kaputorony 1400-as években elkezdett építését. A vöröstéglából rakott hídon áthaladva ma is itt jutunk be a várba. Az akkori tulajdonos, Nádasdy Ferenc nevéhez fűződik a keleti palotaszárny gótikus épülete elé épített reneszánsz nyitott folyosó kialakítása a földszinti pilléres árkádsorral.

A gazdagon festett barokk díszterem

A XVII. században a délkeleti és északnyugati új épületszárnyakkal elkészült a hazai reneszánsz építésre jellemző, ötszög alakú belső udvart körülvevő várkastély, és ezzel együtt a termek belső díszítése, így az Andrea Bertinolli által készített stukkódíszítés is. Ma is a legértékesebb látnivalók között tartják számon a díszterem Hans Rudolf Miller alkotta, 1653-ban elkészült, csatajelenetet ábrázoló mennyezetfreskóit és a száz évvel későbbi (1769), az oldalfalakon látható Dorffmeister István-freskókat, amelyek ótestamentumi jeleneteket ábrázolnak. Az ő keze munkáját dicsérik a toronyszoba kupolájának képei is.

A várat 1720-ban, és száz év múlva, 1822-ben is erőteljesen megújították – mai állapota az akkor kialakult formáját tükrözi.
A vár ma több intézménynek, egyebek mellett múzeumnak, könyvtárnak és művelődési háznak ad otthont.

Névjegy
Megnevezés: Nádasdy-vár, Sárvár
Cím: Sárvár, Várkerület 1.
Telefon: 95/320-158
Fax: 95/320-158
Nyitva tartás: K-V 9-17
KAPCSOLAT~: Nádasdy Ferenc Múzeum
E-mail: muzeum.sarvar@axelero.hu

Nádasdy Ferenc Múzeum

A Sárvár illetve a Nádasdy-vár története, az itteni könyvnyomda tevékenysége mellett a magyar huszárság történetét is áttekintik a tárlatok. Igen jelentős a múzeum iparművészeti gyűjteménye is.

A vár kaputornya vezet a múzeumba

Maga a vár és az épület freskói is az értékes látnivalók közé tartoznak, emellett érdemes kiemelni a bajor királyi gyűjteményből származó, 1494-ben készült antwerpeni képet, amely lovagi tornát ábrázol, a XVII. századi Ocskay-szekrényt, egy XVII. századi nürnbergi ezüsttálat és a 60 darabból álló, XVII-XX. századi szablyagyűjteményt.
Igazi különlegesség a magyar huszárság történetét felvázoló gyűjtemény. A leglátványosabb viszont talán az iparművészeti tárlat: a reneszánsztól napjainkig láthatók bútorok, berendezési tárgyak, és a gazdag európai üveggyűjtemény.
A Sárvár története című kiállítás emléket állít a magyar történelemben és a város életében is jelentős szerepet játszó birtokosoknak – illetve azok kultúratámogató szerepének, amely elsősorban a korai könyvnyomtatásban érhető tetten: itt jelent meg az első Magyarországom nyomtatott, magyar nyelvű könyv.

Ják

Szent György vértanú-templom

A hazai román építészet nemzetközi hírű temploma az 1256-ban felszentelt bencés apátsági templom. A falak között további képzőművészeti értékek: román freskók, gótikus szobrok láthatók.

A Szent György-templom a szentély felől

A jáki a fennmaradt, nemzetségi monostorok (Lébény, Türje) közül építészeti szempontból a legjelentősebb.
A bazilika jellegű templom háromhajós, főhajója hosszabb és magasabb, mint a mellékhajó, megvilágítását a főhajó mellékhajók fölé magasodó részén lévő ablakokon át kapja. Tornyai négy szintre osztottak, a felső két szintet ikerablakokkal látták el.

A sokszorosan tagolt bélletű kapu

A híres kapuzat a homlokzat síkjából kicsit kiugrik. Sokszorosan tagolt bélletű, rézsűsen befelé mélyülő, oszlopfőit geometriai és növényi motívumok díszítik. A kapu fölötti homlokfalat Krisztus és a tíz apostol szobra ékesíti. Két apostolszobor a tornyok homlokzatán kapott helyet.
A templom előcsarnoka fölé épült az urasági karzat, amely magában foglalja a tornyok első emeletét is. Dísze a lóhere záródású hármas ülőfülke. A főhajót és a mellékhajót nyolcszögű oszlopok választják el egymástól.
A XIII. század közepén készült freskók a szentélyben és a déli torony alján találhatók. A főhajó szentélyében látható falkép Szent Györgyöt, a templom védőszentjét ábrázolja. A déli torony aljában előkerült képek nagyon töredékesek, valószínűleg Mária életéből vett jeleneteket ábrázolhatnak. A Madonnát ábrázolja egy nagyon szép, gótikus faszobor is, ami valószínűleg 1480 körül készült.
A templom nov. 1-márc. 31. között csak bejelentkezéssel látogatható.

Kőszeg és környéke